Жаңалықтар

Nurszultán Nazarbajev: A NAGY SZTYEPPE HÉT ARCA (мажар тілінде)

263

A tér – a tárgyak mércéje, az idő – valamennyi eseményé. Amikor összemosódnak a tér látóhatárai az idővel, ott kezdődik a nemzeti történelem. És ez nem csupán egy szép aforizma.

Valójában, ha elgondolkodunk a német, az olasz vagy az indiai nép történelmén, akkor joggal merül fel a terület és ezen népek nagy vívmányai közötti kölcsönhatás kérdése. Természetesen, az ókori Róma és a mai Olaszország – nem egy és ugyanaz, mégis az olaszok joggal büszkélkedhetnek gyökereikkel. Az ókori gótok és a mai németek szintén nem ugyanaz a nép, de mindannyian –Németország hatalmas történelmi örökségének részei. Az ősi India gazdag és soketnikumú kultúrája és a mai indiai nép törvényszerűen egy, különleges civilizációnak tekintendőek, amelyek a történelem szüntelen folyamában fejlődnek tovább.

És ez a helyes megközelítés, amely lehetővé teszi forrásaik megértését, és természetesen a teljes nemzeti történelmet is a maga mélységében és bonyolultságában.

Kazahsztán történelmét is a korszerű történelem magasságából kell megérteni, nem pedig egyes töredékei alapján. Ehhez pedig meggyőző érveink vannak.

Először is, a kezdetleges államalakulatok többsége, amelyek szerepéről lentebb lesz szó, Kazahsztán területén jöttek létre, egyik elemét alkotva a kazah nép kialakulásának.

Másodszor, azokat a kiemelkedő kulturális eredményeket, amelyekről beszélünk, nem úgymond behozták a sztyeppére, hanem többségükben éppen a mi földünkön születtek meg, és csak ez után terjedtek el Nyugatra és Keletre, Északra és Délre.

Harmadszor, az utóbbi évtizedek történelmi leletei kifejezetten azt támasztják alá, hogy őseink elválaszthatatlan viszonyban álltak koruk haladó technológiai újdonságaival, és lehetővé teszik, hogy másként, újszerű módon tekintsünk a Nagy Sztyeppe szerepére a világtörténelemben.

Végezetül, az egyes kazah törzsek és nemzetségek elnevezése száz évekkel idősebb a „kazak” elnevezés kialakulásánál, ami vitathatatlanul teljesen más megvilágításába helyezi a nemzeti történelmet, mint korábban feltételezték.

Az Európa központú nézőpont nem engedte meglátni a valós tényeket, hogy a szkíta, hun, őstürk etnikai csoportok részesei voltak nemzetünk etnogenezisének.  

Fontos megemlíteni mindemellett, hogy Kazahsztán történelméről van szó, amely számos, a területünkön régóta élő nép és népcsoport számára közös. Ez a mi közös történelmünk, amelyből kivette részét különböző népek számos kiemelkedő személyisége.

Napjainkban pozitívan kell megközelíteni saját történelmünket. Ez persze nem jelentheti azt, hogy valamiféle alkalmai, választási vagy aktuálpolitikai megvilágításban szemléljük ezt vagy azt a történelmi eseményt. A fekete a fehér elválaszthatatlan kísérője. Együttesen egy megismételhetetlen színskálát alkotnak úgy az egyes népek, mint az egyes ember életében. Történelmünkben nem kevés drámai pillanatot és tragédiát, pusztító háborúkat és viszályokat, veszélyes társadalmi kísérleteket és politikai kataklizmákat láthatunk. Ezeket nem áll jogunkban elfelejteni. Történelmünket a maga sokoldalúságában és sokrétűségében kell tudatosítani és elfogadni.

A feladat nem az, hogy saját nagyságunkat más népek kárára mutassuk meg. A lényeg, hogy nyugodtan és tárgyilagosan, szigorúan a tudományos tények alapján megértsük szerepünket a világtörténelemben.

Tehát a Nagy Sztyeppe hét arca.

* * *

I.                   A nemzeti történelem térsége és az idő

Túlzás nélkül mondható, hogy földünk az anyagi kultúra számos tárgyának kiindulópontja. Számos olyané is, amelyek nélkül egyszerűen elképzelhetetlen a modern társadalom élete - amelyeket a mi vidékünkön hoztak létre. A sztyeppe lakói fejlődésük során számos új módszert adtak a világnak, feltalálói voltak nem kevés olyan tárgynak, amelyeket a mai napig használnak a világ minden részén. A történelmi források több olyan ismert tényt őriznek, amelyek arra utalnak, hogy a kazahok ősei nem egyszer alapjaiban változtatták meg a politikai és gazdasági történelmet a hatalmas eurázsiai térségben.

1. A lovaskultúra

Mindenki számára ismert, hogy a Nagy Sztyeppe ajándékozta a világnak a lótartást és a lovaskultúrát.

A ló háziasítása először a mai Kazahsztán területén ment végbe, amiről az ország északi részén fekvő Botaj településnél talált leletek is tanúskodnak.

Abban a korban a ló háziasítása felfoghatatlan előnyhöz juttatta őseinket, míg földi kitekintésben hatalmas forradalmat idézett elő a gazdaságban és a hadászatban.

Ezzel együtt a ló háziasítása megteremtette a lovaskultúra alapjait. A lovas lóháton, íjjal, lándzsával vagy szablyával felszerelkezve annak a kornak vált sajátos jelképévé, amelyben a történelem színpadán a nomád népek által létrehozott hatalmas birodalmak jelentek meg.

A lovas zászlóvivő alakja - a leginkább ismert jelképe a hősi korszaknak, a nomád világ sajátos "kulturális kódja", amely összefügg a lovaskultúra megszületésével.

Az autók motorjainak teljesítményét a mai napig lóerőben mérik. Ez egy régi hagyomány, jelképes tisztelgés az előtt a nagyszerű korszak előtt, amikor Földünkön a lovas uralkodott.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az emberiség egészen a XIX. századig alkalmazta e hatalmas technológiai forradalom vívmányát, amely az ősi kazah földről indult útjára.

A Sztyeppei civilizáció régmúltjába nyúlnak vissza a mai ruhák alapvető összetevőinek gyökerei. A lovaskultúra hozta létre az optimális viseletet a lovas-harcos számára. A kényelmes és gyakorlatias lovaglás céljából őseink felső ás alsó ruházatra osztották az öltözéket. Így jöttek létre az első nadrágok.

Ez lehetővé tette a lovas számára a szabadabb mozgást és a harcot lóháton. A sztyepp-lakók bőrből, nemezből, kenderből, gyapjúból és lenből varrtak nadrágokat. Az elmúlt évezredekben ez a ruházat lényegében nem változott. Az ősi nadrágok, amelyeket az ásatások során találtak, ugyanolyan formájúak, mint a maiak.

Ugyancsak közismert, hogy a mai sokféle csizma "elődei” a szárral és sarokkal rendelkező puha cipő, amelyet a lovasok viseltek lóháton.

A ló lóháton történő irányításának javítására törekedve a sztyeppe-lakók megalkották a magas nyerget és a kengyelt. Az újdonság magabiztos ülést biztosított a lovasnak, lehetővé téve egyben a fegyverek - íj, lándzsa, szablya - hatékony használatát gyors haladás közben.  

Őseink tökéletesítették az íjászatot vágta közben - ami a fegyver változásához is vezetett: összetettebbé, kényelmesebbé és hatékonyabbá vált, tollat és fémhegyet kapott, átütötte a páncélt.

A Kazahsztán területén élt türk törzsek további technológiai újítása a szablya kialakítása, amelynek jellegzetessége az egyenes vagy ívelt penge, az él irányába néző markolattal. Ez a fegyver igen fontos és elterjedt támadó eszközzé vált.

Őseink alkalmazták lovast és lovát védő páncéllemezt is. Ez vezetett el a nehézfegyverzetű kialakulásához - az eurázsiai lovasság egyik legfontosabb katonai újításához. Ennek fejlődése az i.e. első évezred - az i.sz. első évezred során kihatott a különleges katonai egység, a nehézlovasságra is, amely hosszú időn át juttatta soha nem látott katonai előnyhöz a sztyeppeieket, egészen a lőfegyver megteremtéséig és tömeges elterjedéséig.

2. A Nagy Sztyeppe ősi kohászata

A Különböző fémek kinyerési módjának feltalálása új történelmi korszakot nyitott és örökre megváltoztatta az emberiség történelmének menetét. A Kazah föld, amely gazdag különféle ércekben, a kohászat megjelenésének egyik első központjává vált. Az ősi időkben Kazahsztán központi, északi és keleti területein kialakultak az első bányák, megjelent a bronz, a réz, az ólom, a vas, az ezüst és az arany olvasztása.

Őseink folyamatosan fejlesztették, hogy minél szilárdabb fémekhez jussanak, ami megnyitotta az utat a gyorsított technológiai fejlődés előtt. Erről tanúskodnak az ásatások során a korai időszakból feltárt fémkohók, ékszerek, mindennapi tárgyak, és fegyverek. Ez a távoli ókor sztyeppei civilizációinak magas technológiai fejlettségéről tanúskodik.

3. Az állatábrázolás

Őseink teljes harmóniában éltek a környező világgal és a természet elválaszthatatlan részeként tekintettek magukra. A lét ezen alapelve formálta a Nagy Sztyeppe népeinek világnézetét és értékeit. Kazahsztáni ősi lakói magasan fejlett kultúrával rendelkeztek - saját írásbeliségük és mitológiájuk volt.

Örökségük egyik kimagasló eleme sajátos és gazdag művészetük "állatábrázoló stílusában" tükröződik vissza. Az állatok ábrázolása az ember és a természet viszonyát jelképezte, jelezve a sztyeppe-lakók szellemi irányultságát.

Alkotásaikban előszeretettel örökítették meg a ragadozókat, kőként a macskaféléket. Így valószínűleg egyáltalán nem véletlen, hogy a szuverén Kazahsztán egyik jelképe a hópárduc, amely a helyi fauna egyik ritka és nemes képviselője.

Nem véletlen, hogy az állatábrázolás tükrözi őseink igen magas szintű alkotási készségeit - jól ismert a művészi faragás, a fémmunka: a réz- és bronzöntés, az aranyfüst készítésének bonyolult módszere.

Mindent egybevetve az "állatábrázolás" a világ művészetének egyik kimagasló csúcspontja.

4. Az arany ember

A világ tudományos élete számára valódi szenzációt jelentett 1969-ben az "Arany ember" régészeti feltárása a (kazahsztáni) Isszik mellett, mert ez gyökereink újszerű megközelítését tette lehetővé. A leletet nemzetközi tudományos művészettörténeti berkekben a "kazahsztáni Tutanhamonnak" nevezték el.

A harcos sok dolgot mondott el. Őseink a legmagasabb szintű, máig lenyűgöző művészeti alkotást hozták létre. A harcos gondos megformálása aranyból azt mutatja, hogy az ősi mesterek magabiztosan bántak az arany megmunkálási módjával. Emellett felszínre hozta az alkotás gazdag mitológiai vonatkozásait, megmutatta a Sztyeppei civilizáció ábrázoló erejét és esztétikáját.

A sztyeppei alkotók felmagasztalták a vezér személyiségét, és Nap-szerű istenséggé emelték. A temetkezés fényűző díszítése, eleink szellemi hagyományaival ismertetett meg bennünket. A vitéz mellett megtalált egyik ezüst csészén véséseket láthatóak, amelyek Közép-Ázsia valaha fellelt legrégebbi írásának nyomai.

5. A türk világ bölcsője

A kazahok és más eurázsiai nemzetek történelmének szempontjából is óriási az Altáj jelentősége. Időtlen idők óta ezek a káprázatos hegyek nem egyszerűen díszei Kazahsztán földjének, hanem a türkök bölcsője is. Az i.sz. első évezred közepén éppen itt született meg a türk világ, és ezzel új korszak köszöntött be a Nagy Sztyeppe életében.

A történelem és a földrajz türk államok, a nagy sztyeppei birodalmak folyamatosságának különleges modelljét alakította meg. Hosszú évszázadokon át váltotta fel következetesen egyik a másikat, jelentős nyomot hagyva maguk után gazdaságban, politikában, kultúrában a középkori Kazahsztán tájképén.

Széles földrajzi határok között meghódítva a térséget, a türköknek sikerült létrehozniuk a nomád és a letelepedett életmód együttélését, amely a középkori városok, a művészet, a tudomány és a kultúra központjainak virágzásához vezetett (amely a középkori városok virágzásához vezetett, amelyek a művészet, a tudomány és a világkereskedelmi központjaivá váltak). Csupán példaként: a középkori Otirar (Otrar) olyan elméket adományozott a világnak, mint Abu Naszr al-Farabi, Turkesztánban élt és alkotott a türk népek egyik legnagyobb szellemi vezetője, Kozsa (Hodzsa) Ahmet Jasszaui.

6. A Nagy Selyemút

Kazahsztán különleges földrajzi elhelyezkedés - a nagy eurázsiai földrész középpontjában - ősidők óta a különböző országokat és civilizációkat összekötő "folyosók" kialakulását segítette elő. Történelmünk hajnalán ezek a szárazföldi útvonalak váltak a Nagy Selyemút rendszerévé – Nagy-Eurázsia keleti és nyugati, északi és déli részeit összekötő kereskedelmi és kulturális transzkontinentális hálózatává.   

Megbízható alapja lett az átfogó, kölcsönös kereskedelemnek a népek közötti szellemi együttműködésnek.

A Nagy Sztyeppe népei kulcsfontosságú közvetítők voltak az ősi kereskedelmi útvonalon, akik hibátlanul biztosították a szállítási hálózatok szervezését és biztonságát. A sztyeppei sáv összekötötte a kínai, indiai, perzsa, a földközi-tengeri, közel-keleti és szláv civilizációt.

Keletkezésétől fogva a Nagy Selyemút térképe nagyobbrészt a türk birodalmak határain belül helyezkedett el. A Selyemút kiemelkedő virágzása az Eurázsia középpontját uraló türkök uralkodásának idejére esett, elősegítve ezzel a gazdasági virágzást és a kulturális felemelkedést nemzetközi méretekben is.

7. Kazahsztán az alma és a tulipán hazája

Történelmileg bizonyított, hogy az alma és a tulipán "történelmi hazája" az Alatau hegység lábainál található. Innen indult szerény, de jelentős világhódító útjára a két növény, fokozatosan eljutva valamennyi országba. Ma Kazahsztán minden almafa elődjének, a Sievers fajtának az őre. Ez az a fajta, amely megajándékozta a világot ezzel a korunkban rendkívül elterjedt gyümölccsel. A ma ismert almák a genetikai leszármazottai a mi almafajtánknak. A Selyemút ősi útjain, a Kazahsztán területén található, az Alatau hegység Ili folyón túli előteréből előbb a Földközi-tenger vidékére jutott el, majd az egész világon elterjedt. Erről a hosszú történelmű, népszerű gyümölcsről kapta nevét egyik legszebb déli városunk, Almati.

Tulajdonképpen a Csu-Ili vidék hegyeiben a mai napig eredeti formájában látható a kazahsztáni növényvilág gyöngyszeme, a Regel tulipán. Ez a csodálatos növény a Földön a Tien-San előterének sivatagos sávjában alakult ki. Ezek a szerény, de különleges virágok kazah földről indulva terjedtek el fokozatosan világszerte, sok nép szívét meghódítva.

A világban manapság több mint 3000 tulipánfajtát tartanak nyilván, amelyek nagy része a mi helyi virágjaink "leszármazottja". Kazahsztánban 35 fajta tulipán található.

* * *

II.                A történelmi tudat korszerűsítése

Mindezek a kérdések komoly átgondolást igényelnek. Világnézetünk, népünk múltjának, jelenének és jövőjének mélyre nyúló alapjait érintik.

Úgy hiszem, hogy ezt a munkát néhány nagyszabású tervvel kezdhetjük.

1. Levéltár-2025

Függetlenségünk évei alatt nagy munka zajlott népünk múltját tanulmányozva - sikeresen megvalósult a "Madeni mura"(Mәдени мұра –Kulturális örökség) program, amely lehetővé tette a történelmi emlékezet feledésbe merült darabjainak helyreállítását. Ugyanakkor még számos, őseink életével és különleges civilizációjával kapcsolatos dokumentum nem került a tudományos körforgásba, és idejük eljöttét várva pihennek a világ archívumaiban.

Ezért úgy gondolom, hogy létre kell hozni a 7 évre szóló Archívum-25 programot, amely magában foglalja hazai és külföldi levéltárakban végzendő komoly és alapos kutatást az ókortól napjainkig.

A megvalósítás során a történészekből, levéltárosokból, kulturális szakemberekből álló különleges csoportok kutató-feltáró munkáját a rendszeres, hosszútávú közös munkára kell összpontosítani mind a hazai, mind pedig a külföldi legnagyobb levéltárakkal.

Ez a minden szempontból fontos munka nem válhat valamiféle "akadémiai turizmussá" az állam költségére. Nem csak a levéltári adatok aprólékos gyűjtése szükséges, hanem azok folyamatos digitális formátumba rendezése, hogy minden érdeklődő szakember, valamint a széles közvélemény számára is hozzáférhetőek legyenek.   

A saját történelem iránti büszkeségre nevelés, a hazafias nevelés az iskolapadban kezdődik. Ezért országszerte fontos létrehozni egy történelmi-régészeti mozgalmat az iskolákban és a helytörténeti múzeumokban. A nemzeti történelem megismertetése az eredet egységének érzetét alakítja ki valamennyi kazahsztániban.

2. A Nagy Sztyeppe nagy személyiségei

Közismert, hogy a történelem folyamata a tömegek tudatában mindenekelőtt személyességekhez kötődik. Számos nép jogosan büszke nagy elődeire, akik országaik sajátos követeivé váltak.

Ilyen világszerte ismert személyiségei a letűnt koroknak Tutanhamon, Konfucius, Nagy Sándor, Shakespeare, Goethe, Puskin, George Washington, akik napjainkban felmérhetetlen jelképes tőkét jelentenek "saját államaik" számára, segítve előre jutásukat a nemzetközi színtéren.

A Nagy Sztyeppe szintén rendelkezik kiemelkedő személyiségekkel. Közöttük olyan hatalmas egyéniségekkel, mint al-Farabi, Kül Tegin és Bejbarsz, Tauke és Abilaj, Keneszári és Abaj, de még sorolhatnám.

Ezért meg kell teremtenünk először is egy oktató-ismeretterjesztő, a "Nagy Sztyeppe Nagy Személyiségeinek Enciklopédikus Parkját", amely szabadtéren, szobrokkal tiszteleg a kiemelkedő történelmi személyiségek és eredményeik előtt.

Másodszor, állami megrendelések sora révén kell kezdeményezni a múlt nagy gondolkodóit, költőit, uralkodóit megörökítő mai galéria kialakítását a kortárs irodalomban, a zenében, a színházban és a képzőművészetben.

A klasszikus formák mellett itt kell bevonni az alternatív ifjúsági művészet kreatív erejét. Ebbe nem csak hazai, hanem külföldi mesterek, alkotó csoportok is bevonhatóak.

Harmadszor, rendszerezni és ösztönözni kell a széles történelmi látóhatárt át fogó, népszerű ismeretterjesztő, a Nagy Sztyeppe Nagy Személyiségeit – (kazahul: Ұлы Дала тұлғалары) bemutató sorozatok, létrehozását és terjesztését.

Ebben az irányban sokcélú nemzetközi csoportok hozhatóak létre, amelyekben a kazahsztáni tudósok mellett külföldi szakemberek is helyet kapnak. Ennek eredményeként majd nem csak országunkban, hanem külföldön is megismerik hőseink életét és tevékenységét.

3. A türk világ genezise

Kazahsztán a türkök őshazája - a szent Kara Sanirak (Қара шаңырақ-Szent Jurtatető). Innen, a mi sztyeppéinkről indultak a türk törzsek és népek a világ más szegleteibe, hogy más országokban és térségekben vegyék ki részüket a történelmi folyamatokból.

Ezért kell elindítanunk a "Türk civilizáció: a kezdetektől napjainkig" projektet, amelynek keretében megrendezhető a Világ turkológusainak kongresszusa 2019-ben Asztanában, és a Türk etnoszok kulturális napjai rendezvénye, amelyen különböző országok múzeumai ótürk tárgyait mutatják be. Ugyancsak fontos létrehozni egy türk alkotásokból álló, egységes online könyvtárat a Wikipédia mintájára, amelynek moderátora Kazahsztán lehet.

Ezen kívül, Turkesztán új megyei központtá történt előre lépése keretében elő kell segíteni pozicionálását nemzetközi szinten.

Kazahsztán ősi fővárosa nem csak népünk szellemi központja, de az egész türk világ szakrális központja is.

4. A Nagy Sztyeppe ősi művészetének és technológiáinak múzeuma

Minden adottságunk megvan a Nagy Sztyeppe (Ұлы дала-Uli Dala)» ősi művészetének és technológiájának múzeuma létrehozására. Ebbe összegyűjthetőek a magas művészet és technológia tárgyai, többek között az állatábrázolások remekei, az Arany ember öltözete, a ló háziasításának folyamatát, a kohászat fejlődésének, a fegyvergyártás mozzanatait bemutató eszközök és más tárgyak. Érdemes kiállításokat nyitni a Kazahsztán területén feltárt értékes régészeti leletekből és régészeti feltárásokból, amelyek tükrözik az országunk területén a gazdálkodás különféle irányaiban a különböző korszakokban végbement fejlődést.

Meg kell alakítani a Nagy Sztyeppe Nagy Civilizációi történelmi rekonstrukciójának össznemzeti klubját és ennek alapján fesztiválokat rendezni Asztanában és országszerte különféle témákban: az ősi szkíták, a hunok, a nagy türk kagánok korszaka és hasonlókat. A különféle témák kivitelezése egyidejűleg haladhat, összegyűjtve az érdeklődőket.

Érdekes lesz az ősi Otirar város részleges rekonstrukciójához kapcsolódó turisztikai projekt, a városi közeg - házak, utcák, közösségi helyek, vízvezeték, városfal és egyebek újraépítése.

Ezzel együtt hangsúlyt kell helyezni a tudás népszerűsítésére és a turizmus fejlesztésére.

5. A sztyeppei népművészet és népzene ezer éve

E projekt keretei között kell létrehoznunk a Sztyeppei Népművészet antológiáját. Ebbe gyűjtenénk össze a Nagy Sztyeppe alkotóinak elmúlt ezer évben született legszebb, szájhagyomány útján fennmaradt legjobb darabjait: meséket, legendákat, mondákat, hőskölteményeket.

Ezen kívül ki kell adni a Nagy Sztyeppe ősi motívumainak kötetét – azoknak hagyományos, kazah népi hangszerekre – kobyz, dombra, sybyzgy, sazy és más eszközökre – szerzett jelentős művek gyűjteményét.

A Nagy Sztyeppe népművészete és dallamai „új lélegzethez” juthatnak a korszerű, digitális formátumban. Ehhez a munkához igénybe kell venni azokat a hazai és külföldi szakembereket, akik nem csak rendszerezni tudják, de képesek fel is frissíteni a Sztyeppe gazdag örökségét.

Kultúránk határtalanul gazdag témái, karakterei, és motívumai szisztematikus kutatás tárgyai kell, hogy legyenek, és el kell jutniuk a közép-ázsiai térségbe és az egész világba.

A szóbeli és zenei hagyományok korszerűsítését olyan formákkal kell megvalósítani, hogy azok közel álljanak és érthetőek legyenek a mai hallgatóság számára.

Így például az ősi szavakhoz és szövegekhez illusztrációk szükségesek, vagy világos videóanyagokban kell feldolgozni. Másfelől a hangok és dallamok nem csupán az eredeti hangszereken kelthetők életre, hanem mai elektronikus változataikon is.

Emellett tudományos kutató és gyűjtő utak sorát kell megszervezni Kazahsztán különböző térségeibe és más országokba közös népművészeti hagyományok felkutatására.

6. A történelem filmeken és televízióban

A filmművészet jelentős szerepet játszik a történelmi önismeret terén a mai modern világban. A játékfilmek időnként nagyobb hatást érnek el a széles közönségben, mint a dokumentumfilmek, tudományos portrék.

Ezért rövidesen el kell indítani dokumentumfilmek gyártását, televíziós sorozatok és nagyjátékfilmek forgatását, amelyek Kazahsztán civilizációs történetének folyamatosságát ábrázolják.

Ez a munka széleskörű nemzetközi együttműködésben zajlik majd, hazai és külföldi forgatókönyvírók, rendezők, színészek, producerek és a korszerű filmipar más szakembereinek bevonásával.

Ezen kívül, a lehető legteljesebb mértékben bővíteni szükséges az új történelmi tévé-és filmalkotások műfaji elemeit, és a kalandfilmek és melodrámák mellett alkalmazni a nézők körében népszerű fantázia- és akciófilmek vonásait.

Ezzel a céllal fel lehet használni a Nagy Sztyeppe gazdag mitológiai és népművészeti anyagát.

Különleges figyelmet kell szentelni a felnövekvő nemzedéknek, amelynek rendkívül nagy szüksége van minőségi gyerekfilmekre, rajzfilmsorozatokra, amelyek a nemzeti szuperhősök kultuszát segítik elő.

Népszerű vitézeink, gondolkodóink és uralkodóink méltóak arra, hogy követendő példaként álljanak nem csak Kazahsztánban, hanem az egész világon.

Zárszó

Egy évvel ezelőtt jelent meg „Pillantás a jövőbe: a társadalmi tudat korszerűsítése” című cikkem, amely széleskörű visszhangot keltett.

A fentebb kifejtett terveket úgy tekintem, mint a (korábbi cikk nyomán meghirdetett) „Ruhani zsangiru” program folytatását.

Az országos Ruhani zsangiru program új összetevő elemei lehetővé teszi, hogy felfrissítsük őseink évszázadokra visszanyúló hagyatékát érthetően, a digitális civilizáció követelményei szerint.

Meggyőződésem, hogy azt a nemzetet, amely emlékezik, értékeli és büszke történelmére, nagy jövő várja. Büszkeség a múltra, a jelen pragmatikus értékelése, és a pozitív jövőkép – ez a záloga országunk sikereinek.


Ай:
Жыл:

Тізімге қайта оралу

Оқырмандарға

Биография /

Барлығы
Ахмет Биржан Ержиласун
Шығыстанушы 
Түркітанушы